Honlap címe

A diszfónia (tartós rekedtség)

A beszéd gondolataink kifejezőeszköze, az emberi kapcsolattartás fonala. Napjaink nagy 

részét beszéddel töltjük, ezért fontos, hogy megőrizzük hangszalagjaink épségét.

A rekedtség a hang tisztaságának zavara, melynek során a tiszta beszédhang mellett zörejek 

hallhatók. A hangszalagok diszharmonikus rezgésképének (periodicitási zavar) kialakulását a 

hangszalagrezgés zavara és a kiáramló levegő turbulenciája okozza. A gyermekkori rekedtség 

(orvosi nevén: juvenilis diszfónia) túlerőltetett hangképzésben, vagy a hangképzés 

erőtlenségében nyilvánul meg. Létrejöhet akár 1-2 óra alatt is, de ez esetben általában hamar 

elmúlik. Ha viszont 3 hét után is fennáll a zavar, fül-orr-gége orvosi vizsgálatra van szükség. 

A rekedt beszéd társuló tünetei:

  • kapkodó, zavart légzés,
  • krákogás, torokköszörülés, a torokban érzett „gombóc” érzés,
  • túl magas, vagy túl mély hangmagasság
  • a nyakizomzat görcsössége,
  • beszűkült hangterjedelem,
  • kemény, katonás hangindítás,
  • megrövidült hangtartás.

A diszfónia okai

Leggyakoribb ok a hang túlerőltetése. Az óvodás, iskolás közösségekben a gyermekek azt 

tapasztalják, hogy az érvényesüléshez túl kell kiabálni társaikat. Az egész nap impulzív, 

kiabáló gyermek gégéje nem bírja a túlterhelést, mely a nyakizmok megfeszüléséhez, 

hangszalagok megvastagodásához, hangszálcsomók kialakulásához vezet. A hangszálcsomók 

megszűnését otthoni gyakorlással egybekötött logopédiai terápiával, súlyosabb esetben 

műtéttel lehet elérni. 

Az erőltetett, préselt hang rögzülését felső légúti megbetegedések után is észlelhetjük. Az 

okok között szerepelhetnek egyéb betegségek, fejlődési rendellenességek, hallászavar is.

A rekedtség kialakulásában további káros tényező a levegőszennyezettség, a poros, füstös, 

száraz levegő, mely a nyálkahártyán fájdalmat és idegentest érzetet okoz. A kialakuló 

krákogás a hangszalagok állandó összedörzsölődéséhez, a hangszalagzáró izmok 

kifáradásához és megnyúlásához vezet.

Fontos a neurotizáló tényezők szerepe is, melyek fennállása esetén a hangképzési zavar 

pszichoszomatikus tünetként jelentkezik. A fonáció a személyiség kivetítésének egyik módja, 

így a rekedtség a neurózis megnyilvánulásaként is felfogható. A szorongó, visszahúzódó 

gyermekeknél a hangszalag záródási rendellenességek miatt a hang fátyolossá, levegőssé, 

suttogóvá válik. 

A diszfóna vizsgálata

A logopédiai terápiát megelőzően szükséges a gyermek fül-orr-gégészeti, majd logopédiai 

vizsgálata. Az orvosi lelet megtekintése után a logopédus a hallászavar kiszűrését célzó 

beszélgetéssel folytatja a vizsgálatot. Eközben tájékozódik a beszédlégzés módjáról, a nyakizomzat 

feszességéről, a gyermek hangjának magasságáról és a hangerejéről.

A diszfónia kezelése

A terápiás hanggyakorlatok megkezdéséhez legmegfelelőbb időpont az iskolakezdést megelőző 

tanév. A kezelés általában heti 1 alkalommal történik a szülő jelenlétében. Erre az órán alkalmazott 

gyakorlásmód elsajátítása miatt van szükség. A hang javulásának feltétele ugyanis az otthon napi 

rendszerességgel végzett 10-15 perces gyakorlás. 

Mit tanul meg a gyermek a logopédiai kezelésen?

  • az állkapocs és a nyakizmok ellazítását,
  • helyes beszédlégzést (hasi légzés) elsajátítását, 
  • megfelelő hangtartást és levegőbeosztást,  
  • lágy hangindítást, 
  • hangerő szabályozást
  • pontos artikulációt
  • megfelelő hangmagasság, beszéddallam elsajátítását
  • tiszta, csengő hangképzést.